Szalcsi, tüvek és tűűűz!

Jelentem, a rosszkedvem feldolgozás alatt van 🙂 A problémák nem oldódtak meg, de attól sem fognak megoldódni, ha hagyom magam befolyásolni általuk…Tehát! Eldöntöttem, kész-passz: Anita térj magadhoz! Nézz körül, nézz a szerelmed, a lányod szemébe…Semmi más nem fontos! :))

Hétvégén „szalcsi”sütés volt nálunk! Lányom előszeretettel használja ezt a számomra borzalomnál is borzalmasabb szlenget (vagy mit) Néha direkt én is így beszélek vele, és kiakad, hogy az én számból ez nem olyan….Pedig én csak hülyéskedek! Tőle is nehezen tűröm el a szupcsi-kiri-cuki és hasonlók használatát, de ha ezt felnőttek komolyan beleveszik a mindennapi beszélgetéseikbe! ÁÁÁÁÁÁ! Istenkém, hová lett a szép magyar beszéd? Hol vagy Grétsy László???? Nem elég, hogy tele lett beszédünk idegen szavak használatával, amire pedig tökéletes magyar megfelelők vannak, jött még hozzá ez a rettenet is…..

Egy szó, mint száz: SZALONNÁT SÜTÖTTÜNK! :))

Majdnem apósoméknak viszont váratlanul el kellett menniük, Fanni kétségbe esett, és megkérdezte, hogy lesz-e egyáltalán így „szalcsi-sütés”, mert ő már „tüveken” ül. (Ezek az ő szavai, elhatárolódom tőlük:)) Mivel be lett ígérve, és ugye gyereknek nem hazudunk, a következő kérdést intéztem kedvesemhez: Mi lenne velünk, ha lakatlan szigetre kerülnénk, akkor is tüzet kéne tudnod csiholni… És a drágám ment, és megtette! :)) Benne vagyunk nagyban az egészséges táplálkozás közepében, mikor Fanni a fiúk felé fordult: „Most már hivatalosan is felnőttek vagytok, mert tudtok tüzet rakni!” Volt nagy derültség! :))) 

Este pedig Peti büszkén fordult felém: “Látod, most már mehetünk a lakatlan szigetre, de én meztelenül fogok ám ott rohangálni!” :))

Az ilyen pillanatok segítenek nekem a hétköznapokban:)