<\/P>\r\n
N\u00e9zte a f\u00e9rfit, \u00e9s nem \u00e9rtette, hogy ker\u00fclt hozz\u00e1 ilyen k\u00f6zel. Hogy engedhette mag\u00e1hoz ennyire k\u00f6zel, hiszen a napokban m\u00e9g a templomban im\u00e1dkozott Istv\u00e1n gy\u00f3gyul\u00e1s\u00e1\u00e9rt. \u0150 aki soha nem tudott, soha nem j\u00e1rt templomba. Most meg a legjobb bar\u00e1tja lak\u00e1s\u00e1n van, akit m\u00e9g p\u00e1r hete egyenesen ut\u00e1lt. Semmi vonz\u00f3t nem tal\u00e1lt benne, ellenszenves volt a modora, a st\u00edlusa, a kin\u00e9zete... \u201eMit keresek \u00e9n itt?\u201d - k\u00e9rdezte mag\u00e1t\u00f3l m\u00e1r sz\u00e1zadj\u00e1ra. Pedig tudta a v\u00e1laszt. Mened\u00e9k... Szavak, amiket mindig is szeretett volna hallani egy f\u00e9rfi sz\u00e1j\u00e1b\u00f3l. Elvar\u00e1zsolta az udvarl\u00e1sa. Elmenek\u00fclt a soha v\u00e9gig nem gondolt gondok el\u0151l. Tudat\u00e1ban volt Istv\u00e1n betegs\u00e9g\u00e9nek, de szembes\u00fclni azzal teljesen m\u00e1s volt. K\u00f3rh\u00e1z, \u00e1t\u00fcltet\u00e9s, rem\u00e9ny, k\u00e9telyek... T\u0151le k\u00e9rt seg\u00edts\u00e9get, hogy Istv\u00e1n mellett lehessen. Hiszen a legjobb bar\u00e1tok. Minden perc k\u00e9sedelem sz\u00e1m\u00edthat, legal\u00e1bbis akkor \u00fagy gondolta. Romantikus elk\u00e9pzel\u00e9sei voltak, amik nem a val\u00f3s\u00e1gb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkoztak... Ha mellette lehet megk\u00f6nny\u00edti neki, meggy\u00f3gy\u00edtja a jelenl\u00e9te, minden ugyanolyan lesz, s\u0151t sokkal jobb, mint el\u0151tte. K\u00e9ts\u00e9gbeesve kereste a megold\u00e1st, hogy a legr\u00f6videbb id\u0151 alatt eljuthasson a szomsz\u00e9d v\u00e1rosba, s az egyetlen, aki ezt megval\u00f3s\u00edthatta pont \u0150 volt. \u00cdgy kezd\u0151d\u00f6tt...<\/FONT><\/FONT><\/P>\r\n Minden percben vele volt, amit nem Istv\u00e1n \u00e1gy\u00e1n\u00e1l t\u00f6lt\u00f6tt. Akkor m\u00e9g csak a bar\u00e1tot, a seg\u00edt\u0151 kezet l\u00e1tta benne. Meg\u00e9rintette a hal\u00e1l lehet\u0151s\u00e9ge, amikor l\u00e1tta Istv\u00e1nt legy\u0151zhetetlen l\u00e1zban verg\u0151dni. Cser\u00e9lte a homlok\u00e1n a borogat\u00e1st, mik\u00f6zben a f\u00e9rfi, akit szeretett tehetetlen\u00fcl vacogott annyira, hogy az \u00e1gy r\u00e1zk\u00f3dott alatta, \u00e9s sokszor eszm\u00e9letlens\u00e9g\u00e9ben annak sem volt tudat\u00e1ban, ki fogja a kez\u00e9t. D\u00fch\u00f6s volt \u00e9s rem\u00e9nyvesztett. Haszontalannak \u00e9rezte mag\u00e1t, a romantikus \u00e1lom, hogy a jelenl\u00e9te mindent elfeledtet, darabjaira hullott. Kimenek\u00fclt a k\u00f3rh\u00e1zb\u00f3l egy helyet keresve, ahol megnyugodhat h\u00e1borg\u00f3 lelke. F\u00e9lve ment be a templomba, idegennek \u00e9rezte mag\u00e1t \u00e9s nagyon kicsinek a hatalmas kupola alatt. Le\u00fclt \u00e9s elmondta az egyetlen im\u00e1t, amit ismert. Rem\u00e9lte, ez is el\u00e9g lesz. Meg\u00edg\u00e9rte, ha Istv\u00e1n meggy\u00f3gyul, b\u00e1rmit megtesz, csak m\u00e9g most az egyszer seg\u00edtsen. Potyogtak a szem\u00e9b\u0151l a k\u00f6nnyek, \u00e9s lassan kimost\u00e1k a lelk\u00e9b\u0151l a f\u00e1jdalmat. Megnyugv\u00e1s\u00e9rt t\u00e9rt be, de megvil\u00e1gosodott. \u0150 nem akarja ezt az \u00e9letet! Nem \u00edgy akar \u00e9lni. F\u00e9lelemben, f\u00e1jdalomban, tehetetlen\u00fcl v\u00e9gign\u00e9zve, hogy a f\u00e9rfi szervezete lassan fel\u00e9li tartal\u00e9kait. Azt m\u00e1r tudta, hogy ez a m\u0171t\u00e9t nem siker\u00fclt. Tudta, hogy a rem\u00e9ny a k\u00f6z\u00f6s gyermekre hossz\u00fa id\u0151re ism\u00e9t elveszett, hiszen nem kock\u00e1ztathatt\u00e1k meg, hogy ne legyen eg\u00e9szs\u00e9ges. Nem akarta megv\u00e1rni a k\u00f6vetkez\u0151 \u201edonor-riaszt\u00e1st\u201d, nem akarta m\u00e9g egyszer ugyanezt v\u00e9gig\u00e9lni. \u00d6nz\u0151 volt, de a saj\u00e1t \u00e9let\u00e9t akarta \u00e9lni. A lelke m\u00e9ly\u00e9n m\u00e1r tudta, hogy elhagyja \u0151t. Amint meger\u0151s\u00f6dik annyira, hogy hazat\u00e9rjen, addig viszont mellette lesz \u00e9s t\u00e1mogatja. A f\u00e1jdalom, amit okozni fog neki m\u00e9g \u00edgy sem lesz elker\u00fclhet\u0151. Kegyetlen csat\u00e1kat v\u00edvott a saj\u00e1t lelkiismeret\u00e9vel, mert ugyanazt k\u00e9sz\u00fclt elk\u00f6vetni, amit a saj\u00e1t anyja csin\u00e1lt egykor. A bajban hagyja el az embert, akit szeretett. Az sem enyh\u00edti b\u0171n\u00e9t, hogy \u0151 megv\u00e1rja a fel\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9t. <\/FONT><\/FONT><\/P>","type":"rich"}
<\/P>\r\n