Első pontban leszögezném, hogy tényleg csak szőke melír van a hajamban! (Az is már csak itt-ott) És én annyira jót akartam…megint!
Velünk szemben van egy hentesbolt! Mekkora hír, mi? Én annyira ismerem a húsokat, hogy nem tévesztem össze a csirkét a disznóval…a marhában és a disznóban már nem lennék biztos, ha külön látnám őket és nem egymás mellett… Tehát nagyon nem értek hozzá….kicsit sem! 🙂
Nem is értem, mi a francért kellett észrevennem a feliratot a boltnál…
Bőrös malac: 599,-
Egyből beugrott, hogy mennyire jó lenne ez nekünk szilveszteri kajának…sokan vagyunk, tudod… olcsó is – finom is…jól megsütjük…
Telefon haza, egyeztetés… mégis mennyi kellene…”Tudod te, ha szép akkor hozzál nyugodtan!” Jah, ekkor még nyugodtan voltam…
Mert a bőrös malac az bőrös malac, nagyot nem tévedhetek…még én sem!
Mire én kerültem sorra, végignézhettem a kínálatot…nem lettem okosabb.
– Mi kéne?
– Bőrös malac, 599 forintos – vágtam ki magabiztosan.
– Itt vannak, válasszon!
Akkor már sejtettem, hogy baj lesz. Mit kéne választanom? Mégis hány féle bőrös malac van basszus?
– Tarja, karaj…melyik kell? – folytatta a cseppet sem kedves eladó.
– Sütni kellene, melyiket ajánlja? – próbálkoztam hatni rá és nem hülyén nézni.
– Amelyiket akarja. – és rávágott a mérlegre egy darab húst. – Jó lesz?
– Jó! Persze!
– És még? Melyik legyen?- és dobálta tovább a húsdarabokat.
– ÖÖÖÖ…Köszönöm ennyi!
Legközelebb Petivel megyek húst venni! Vagy csak csirkemellet veszek…vagy szárnyat… vagy oldalast! Ezeket simán felismerem…mondjuk azt hittem most is simán fog menni….